Az eredményes védekezéshez jól képzett tanítványok kellenek!

A védekezés ma már napjaink kézilabdázásában teljesen átalakult a korábbi évekhez képest. Támadó jelleggel és határozott labdaszerzési szándékkal építjük fel. Minél idősebb és a játékra érettebb játékosokkal dolgozunk, annál inkább tolódik át a képzés a tudatosság felé. Minden védekező csapat törekszik elővételezni a támadók tevékenységét. Persze, ehhez első lépésben a mozgásokat szükséges megtanítani, amiből idővel, védekezési szokások alakulhatnak ki! Ahhoz, hogy egy csapat jól és hatékonyan tudjon együtt mozogni a védelemben, az egyén szerepvállalását, feladatainak ellátása érdekében kell képeznünk! Sok olyan előkészítő, rávezető játékot ismerünk, amely a labda nélküli helyezkedést, az elővételezést, illetve a szükséges támadó jelleget alakítja, formálja a tanítványaink edzésmunkájában. Nagymértékben lehet segítségünkre maga a játék, amely csak elemeiben hasonlít a tényleges kézilabdajáték védekezés felépítettségéhez. Azonban a játékban, mint ahogy a nevében rejlő kifejezések is, mint előkészítés vagy rávezetés, egyértelművé teszi számunkra magát a törekvést, hogy miért alkalmazzuk az edzések során.

Az védekezési szokás kialakítása hiányában, nagyon leszűkül az esély arra, hogy egy adott pillanatban, hatékonyan és a lehető leggyorsabban tudjon dönteni az egyén. Védekezési szokáson azt értem, hogy már fiatal életkorban, természetesen az értelmi felfogókészséggel szinkronizálva, olyan alapokat tudatosítsunk a tanítványainkkal, amik rendszeresen visszatérő jelenségek. Értem ez alatt, nem a teljesség igényével, mint például:

  • Kiemelten fontos legyen a lábak helyzete, mozgása, a támadó megállítása szempontjából.
  • Ne állva várja a védőjátékos a labdás támadóját!
  • Az ütközés előtt, tudja a védőjátékos testét és egyensúlyérzetét olyan helyzetbe hozni, amivel képes, megállítani a nagy lendülettel érkező támadóját.
  • Képes legyen mélységben és szélességben hatékonyan és gazdaságosan mozogni.
  • Tudja, alkalmazni a „V” alakban történő alapmozgást! (kitámadás – visszahúzódás)
  • Sáncoló tevékenység és a mélységi kitámadás közötti különbségének értelmezése.

Az élekor és a cselekvőképes tudás növekedésével, a speciális mozgások, alkalmi megoldások, vagy éppen, a személyre szóló taktikai utasítások megvalósítása, akkor lehet hatékonyabb, ha a védekezésben szerzett alapismeretek, szokássá kialakult tevékenységekben érlelődött. Hasonlóan, mint a támadójáték esetében is, attól válik eredményessé a védelem egy csapatjátékban, ha egyénileg képzettek a tanítványaink. Lényeges képzési hiba, ha az egyén felkészítését, védekezési szokásainak hiányában, megelőzi a csoportos, vagy csapat taktikai védekezés kialakítása. Képzeljük csak el, hogy a sok gyakorlás és a mozgások sulykolását követően, a következetesség és a rendszeresség hatására, a védekezéssel kapcsolatos egyéni technika megjelenítése, azonos lesz a reggeli fogmosás, vagy az étkezések előtti kézmosás szokásának kialakulásával.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.