WAX_ragaszkodj-hozza-black_500

A feltörekvő generációk, így az ifjúsági és junior korosztály számára rendezendő Európa-bajnokságok lebonyolítása a kezdetektől kiemelt hangsúlyt kap az Európai Kézilabda Szövetségben. A szervezet szeptemberi, dublini kongresszusán arról döntöttek, hogy a jelenlegi rendszert jelentősen átalakítják. A 2017-től bevezetendő új szisztéma előnyeit és hátrányait lapunk két szakértővel, Firnicz Józseffel és Juhász Istvánnal vizsgálta meg.

Eb_rendszerek_520

Az EHF tagszövegségeinek közös érdeke, hogy az utánpótlás Európa-bajnokságokon való részvétel a lehető legegyszerűbb és megfizethető módon történjen. A felnőtt férfi Eb 2020-tól történő létszámnövelésével összhangban beterjesztett új javaslat célja ezért az utánpótlás versenyrendszer optimalizálása és az ésszerű mérkőzésszám biztosítása mellett az, hogy a rendezési és részvételi költségek csökkenjenek.

Ennek érdekében a kontinenstornákra történő selejtezőket az EHF eltörli, így gyakorlatilag minden olyan válogatott részt vehet az Eb-ken, amelyik leadja nevezését. A Magyar Kézilabda Szövetség korábbi utánpótlás-igazgatója, Firnicz József szerint a kvalifikációs tornákkal kapcsolatban számos probléma merült fel az utóbbi időben. „A selejtezők megszervezése és lebonyolítása nem olcsó mulatság. Nehéz megfelelő helyszínt találni, ahol pénzügyi és infrastrukturális gátjai sincsenek a rendezésnek. Egy másik szempont a közönség, mert Magyarországon megtelnek a lelátók egy kvalifikációs tornán is, máshol azonban nem biztos.”

Az Európa-bajnokságokra nevezett csapatokat a tervek szerint a jégkorongban tapasztalt szisztémához hasonlóan két osztályba, úgynevezett divízióba sorolják. Arról, hogy mely ország válogatottja kerül az első vagy második divízióba, az aktuális kontinenstornát megelőző nyolc év eredményei alapján felállított sorrend dönt. Az első divízióban tizenhat, a másodikban – a jelentkezők számától függően – kétszer nyolc vagy kétszer tizenkét együttes szerepelhet. A rendszerben lesznek feljutók és kiesők. Az ifjúsági korosztály második divíziójának legjobb négy csapata a két évvel később esedékes junior tornának már az első divízió tagjaként vághat neki, míg a fiatalabb korcsoport első divíziójának utolsó négy válogatottja az idősebbek következő Eb-jén a második divízióba kényszerül.

„A létszámnövelés ötlete alapvetően üdvözlendő, a változtatás célja a felzárkóztatás, hiszen most olyan nemzeteknek is lesz esélyük Európa-bajnokságon szerepelni, akiknek eddig nem volt” – vélekedett Juhász István, a Magyar Kézilabda Szövetség utánpótlásért felelős szakmai igazgatója. „A kiesés-feljutás rendszere izgalmasabbá teheti a tornákat, hiszen nem lesz mindegy, hogy az első divízióban valaki a tizenkettedik vagy a tizenharmadik helyen végez-e.”

Kérdés, hogy a válogatottak divíziókba sorolása mennyire mutat majd valós erősorrendet. Nyolc év eredményeinek vizsgálata kellően nagy intervallumot ölel fel, ám egy-egy korosztály játékereje és minősége némileg árnyalhatja a képet. Ha ugyanis egy, a górcső alá vett időszakban gyengébben teljesítő kézilabdanemzet az adott esztendőben erős korosztállyal nevez a tornára, könnyen a második divízióba, szerényebb képességű csapatok közé kerülhet.

És hogy a magyar csapatokat mindez hogy érintheti? „Valamilyen mérőszám szükséges arra vonatkozóan, hogy kik kerülnek az első tizenhatba, ugyanakkor talán szerencsésebb lenne kvalifikációs rendszerben dönteni erről. Idén az U18-as férfiválogatottunk ezüstérmes lett az Európa-bajnokságon, ám olyan év is volt, amikor ez a korosztály nem jutott ki a kontinenstornára. A játékosok fejlődése szempontjából nem mindegy, hogy az első vagy a második divízióba sorolnak-e minket. A lányoknál egyértelmű a helyzet, remélhetőleg az ifi fiúknál is bent leszünk a legjobbak között, de a junior fiúk esetében például kíváncsi leszek a számításokra” – fogalmazott Juhász István.

Firnicz József azt a kérdést is felvetette, hogy vajon az európai nemzetek világbajnokságon elért helyezése miként befolyásolhatja a kontinenstornák osztálybeosztását. „Tudomásom szerint az EHF még nem vette fel a kapcsolatot az IHF-fel, de logikus lenne, ha a vb első tizenhat európai csapata kerülne az Eb első divíziójába. Azt gondolom, megvan rá az esély, hogy ebben az ügyben történjen egyeztetés. Két reflektorfényben lévő korosztályról beszélünk, a jövő szempontjából rendkívül fontos a megfelelő versenyeztetés biztosítása. A kézilabda a világon szinte mindenhol dinamikusan fejlődik, a kisebb nemzetek is felzárkóznak, ebből adódóan pedig ezek a változások a javát fogják szolgálni a sportágnak.”

Szöveg: Horváth Gergely, fotó: EHF

WAX_ragaszkodj-hozza-yellow_500

További érdekességek a WAX Magazin novemberi számából:
– Talant Dujshebaev minden mennyiségben
– Christian Zeitz a veszprémi életről, a szurkolókról, a kávézásról és sok minden másról
– Iváncsik Tamás múltról, jelenről, jövőről
– Siti Beáta a korábbi Eb-kről és az előttünk álló kontinenstornákról
– Elmondjuk, hogy “működnek” a kapusok
– Mikler Roland, Éles József, Görbicz Anita és mások mesélnek babonáikról, avagy az alsónadrág, a parfüm és a mezszám…