WAX_ragaszkodj-hozza-HUN_500

KK_térelválasztó-FF_520

Tavasszal váratlanul bajnokságot nyertek az ifjúsági korosztályban, a játékosaikat pedig rendre ostromolják a nagyobb klubok. Nem a látványos és hangzatos eredmény az elsődleges céljuk az utánpótlásban, Ottó Katalinék inkább a nevelésre helyezik a hangsúlyt az Ipress Center Vácnál.

Vac_UP-2014-DEC_520

Jó sok dolga lehet mostanában, hiszen egyszerre irányítja a felnőtteket és az ifiket, valamint a juniorokat…

Igen, lassan akár be is költözhetnék a csarnokba. De el kell mondanom, hogy az ifi- és a junior csapatunk – bár két korosztály – gyakorlatilag ugyanaz, hiszen a junior korúak közül többen is a felnőtteknél edzenek, a két utánpótlás-együttesnek pedig így együtt van edzés. Ha mégis torlódnak a programjaim, akkor mindig számíthatok Nyári József kollégám segítségére, aki a teljes váci utánpótlás munkáját koordinálja és a serdülők edzője, tehát jól ismeri a lányokat.

Minden nap edzenek a fiatalok?

Igen, ezekben a korosztályokban heti öt alkalommal készülünk a hétvégi mérkőzésekre, amelyek általában ugyanakkor is vannak, mint az NB I-es csapaté.

Ön szerint milyen az ideális edzésprogram ebben a korban? Mire helyezik a hangsúlyt?

Számomra az egyéni képzés a legfontosabb, emellett sok játékos, futós feladatot találok ki, lesek el másoktól. Tudom például, hogy másokhoz képest később kezdjük el a konditermi edzéseket, ilyenkor még csak arra figyelünk, hogy a törzs, a gerincoszlop körüli izmok eléggé erősek legyenek a játékhoz. Rendszeresen végzünk gyógytorna jellegű feladatokat, főleg a térdszalagok védelme érdekében. A csapattaktikai felkészülést a technikai képzés mögé sorolom. Nem videózunk például, hiszen nem az eredmény a lényeg, hanem a fejlődés. Ha mégis leülünk a tévé elé, magunkat nézzük meg, hogy lássuk, mik a hibák, miben lehet fejlődni. A lényeg, hogy ha állunk a létra egyik fokán, akkor biztosan elérjük a következőt, és ne hagyjunk ki egyetlen lépést sem. A cél az, hogy olyan felkészítő munkát végezzünk, amivel a fiataloknak esélyt adunk arra, hogy később beépüljenek egy felnőtt csapatba.

Mondhatjuk, hogy aki ifi vagy junior korosztályban még itt van, az kipróbálja magát profiként?

A juniorok már mindenképp esélyesek erre, hiszen érettségiző felnőttekről beszélünk, akiknek el kell dönteniük, hogy mit szeretnének kezdeni a jövőjükkel. Ha ugyanis nem akarnak, vagy nem tudnak a felnőtt bajnokságban játszani, akkor a tanulmányaikra, esetleg munkára kell koncentrálniuk. Ezért azon vagyunk, hogy ez a kérdés már hamarabb, legkésőbb ifikor végére eldőljön. És ez is az általános tendencia. Valódi junior korú játékos már nem sok van nálunk és más csapatokban sem, sokszor csak néhány játékos melegít a junior meccsek előtt, mert a többiek már játszottak az ifiknél. Mindemellett hasznosnak tartom a junior bajnokságot, hiszen az biztos, hogy a két meccs valamelyikén mind a tizenhat-tizennyolc nevezett játékos pályára tud lépni, soha senki nem utazik feleslegesen semelyik fordulóra.

Mennyire nehéz Vácon megtartani egy fiatal tehetséget?

Bár vannak gazdaságilag erősebb klubok, jellemzően nem mennek el tőlünk idő előtt a lányok. Több olyan játékosunk is volt az utóbbi időben, akiket akár éveken keresztül ostromoltak a nagyobb egyesületek, de nem hagytak itt minket. Szerencsére kikérik a véleményemet, és el is mondom nekik, ha úgy érzem, hogy még nem állnak készen a továbblépésre és azt is, ha igen. Volt, akinek az egyik évben még azt tanácsoltam, hogy maradjon, mert fejlődnie kell, később pedig már tudtam, hogy nem utasíthat vissza egy kecsegtető ajánlatot, és támogattam a döntésében.

Mostanában inkább jöttek hozzánk máshonnan játékosok, ami a klub számára és számomra is egyfajta elismerés, talán mondhatom, hogy kiérdemeltem a lányok bizalmát. Ahogy a szülőkét is, akik látják, hogy nálunk tudnak fejlődni a gyerekeik, jó helyen vannak, mert lelkiismeretes munka folyik. Az sem elhanyagolható részlet, hogy Vácon évek óta nagy eséllyel pályáznak a felnőtt keretbe a tehetséges, szorgalmas fiatalok. Felelősséget érzünk a saját nevelésű játékosaink iránt, nem hagyjuk őket elkallódni. Már fiatalon játszhatnak a felnőtt együttesben, keményebb, gyorsabb mérkőzéseken szerepelhetnek, ami csak jót tehet a karrierjüknek.

Szöveg: Maruzsa István, Fotó: Fehér Viktor (v-man.hu)