Ahol az alkalmazottak előre köszönnek

Hónapok alatt nagyon kinőtte magát a Nemzeti Kézilabda Akadémia, amelyet érdemes személyesen is meglátogatni, ha valaki Balatonbogláron jár. A NEKA bővítési programjának egyik fontos lépésére került sor idén januárban, hiszen megalakult a szervezet első regionális központja Szegeden. A 6-14 éves korú fiatalok nevelése mellett a helyszínválasztással a kézilabdasport népszerűsítése a cél Románia és Szerbia magyarlakta részein. A központ működését helyi partnerként a Tisza Volán SC felügyeli. Amennyiben az utánpótlás-nevelés szempontjából sikeres lesz a szegedi kezdeményezés, a későbbiekben országszerte újabb központokat hoznak létre.

Februar-NEKA_520

Az alapok megvannak

Ha Tata, akkor edzőtábor, ha Szentes, akkor vízilabda, ha Somogybabod, akkor off road autós fesztivál, ha Körmend, akkor kosárlabda. A magyar sportéletben – különösen a kisebb városok esetében – vannak állandósult szókapcsolatok. Valami hasonló van kialakulóban Balatonboglár és a kézilabda vonatkozásában. A Balaton-parti kisváros kapcsán még sokaknak a nyári fürdőzés vagy éppen a címmel is megidézett, közismert pezsgő jut eszébe, egyre többen kötik azonban ezt az alig hatezres somogyi települést a Nemzeti Kézilabda Akadémiához (NEKA).

A nyugati színvonalú létesítmény rögtön magával ragad, ahol az alkalmazottak előre köszönnek, még ha jól láthatóan először lép is be az ember az akadémia otthonául szolgáló Urányi János Sportcsarnok ajtaján. A korábbi kiváló átlövő, Szabó György is kedvesen fogad, miközben a létesítmény igazgatójaként körbevezet a csarnokban. Olyan átéléssel beszél, hogy rögtön a „jó gazda szeme hizlalja a jószágot” mondás jut róla eszembe. „Nálunk hangsúlyos, hogy nem csak ismert emberek, de a szakmájukhoz a legmagasabb szinten értő mesteredzők dolgoznak a fiatalokkal, a lányoknál Hajdu János, a fiúknál Kovács Péter felügyeli az edzésmunkát. Büszkék lehettünk arra, amit rövid idő alatt felépítettünk” – meséli. Tízévnyi külföldi légióskodás során sokat látott a nyugati viszonyokból, így tudja, miről beszél. A gondos kezek minden talpalatnyi helyet felhasználnak, a legújabb boglári büszkeség a csarnok galériáján a kapusoknak kialakított edző-sarok, ahol különböző rásegítő szerkezetekkel a kijöveteleknél szükséges testpozíciók gyakorolhatóak be hatékonyan.

Jöhetnek a bővítések

Ha pedig kiemelt kormányzati beruházásként felépül az osztható, hárompályás, nemzetközi mérkőzések lebonyolítására, valamint 2500 néző befogadására alkalmas kézilabdacsarnok is, akkor alighanem sorra rohanják majd meg hazai és külföldi csapatok az Akadémiát. „Az új munkacsarnokkal együtt egyszerre már nyolc csapat játszhat nálunk, így ideális helyszín lehetünk felkészülési tornák lebonyolítására is. A csarnok tetőszerkezete fényáteresztő anyagból készül majd el, sőt, a tetőszerkezeten a napenergia hasznosítását is tervezzük” – veszi át a szót a NEKA főigazgatója, Mocsai Lajos, aki szerint intézményük képzési filozófiája hasonlít a rendkívül sikeresen működő dán és német modellhez.

Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, a NEKA igazi elitképző intézmény az országban, de az Akadémiának nem célja, hogy egy helyre koncentrálja az ország legjobbjait, sokkal inkább a sportág hosszútávú céljait helyezi előtérbe. „Egy diák éves képzésének a teljes költsége hozzávetőlegesen kétmillió forint, ami nagyjából a fele a labdarúgó akadémistákra fordított pénzeknek. Nálunk kiemelten fontos, hogy neveljük is a gyerekeket, így gyakran szervezünk közös színházlátogatásokat Kaposvárra. A szervezett keretek között zajló és szerencsére közkedvelt néptáncórák is ezt hivatottak elősegíteni” – mondja Mocsai.

Komoly elvárások

Az akadémista élet persze nem mindig leányálom, a tehetséges kézilabdázók – a magyar átlagot jóval meghaladva – heti tíz edzéssel készülnek, emellett pedig komolyan figyelnek az egyéni képzésre is, a táplálkozást például dietetikus felügyeli. A szakemberek az antropometriai paraméterek rögzítése mellett egyénre szabott tudástárat vezetnek a játékosokról, amiben visszakereshető például az is, hogy ki milyen gyorsan regenerálódik. A helyes kiválasztás és az alapos szakmai munka meghozta a gyümölcsét, van mire büszkének lenni. „Női szinten az NB II-ben, az ifi és a junior bajnokságban is a legjobbak között vagyunk. Utóbbiban ráadásul úgy, hogy a húszéves korhatár ellenére nálunk tizenhét éves a legidősebb játékos. A fiúknál más az érési folyamat, ott komoly fizikai eltérés van még egy-egy korosztály között. Náluk viszont idén már elvárás, hogy megnyerjük a serdülő bajnokságot” – avat be zárásként a nagyszabású szakmai tervekbe Szabó György. Szeretnék ugyanis méltóképpen képviselni Balatonboglárt. Ha már a Gömbkilátójáról ismert település úgyis egyre inkább köthető a NEKA-hoz…

Szöveg: Vásárhelyi Tamás, Fotó: Lendvai Róbert

NEKA_szinatmenetes_500

KK_térelválasztó-FF_520

További érdekességek a WAX Magazin februári számából:

  •  A férfi világbajnokság szakmai szemmel – Kovács Péterrel elemeztünk
  •  A katari válogatott sikere gazdasági szemszögből – Szabados Gábor sportközgazdásszal beszélgettünk
  •  Hosszú út áll a felnőtt férfiválogatott előtt – Lékai Mátét kérdeztük a januári mérkőzésekről
  •  Jól teljesít a B-válogatott – Juhász Istvánt, Debreczeni Dávidot és Lele Ákost is megszólaltattuk
  •  Juan Carlos Pastort a MOL-Pick Szeged eddig szezonjáról és tavaszi céljairól faggattuk
  •  Gasper Marguc a veszprémi életéről mesélt
  •  Kezdődik a férfi EHF-kupa csoportköre, fókuszban a Balatonfüred
  •  Három magyar hölgy dolgozik az EHF bécsi központjában
  •  Hogy befolyásolja a sok sérülés a Győri Audi ETO KC taktikáját?
  •  Benéztünk az MTVA élő közvetítéseinek kulisszái mögé
  •  A kakukktojásunk Gyurta Dániel volt