WAX_ragaszkodj-hozza-green_500

A sport kedvező hatása gyermekkorban nem vitatott, ennek ellenére számos veszélyt rejt magában, ha az életkorból adódó speciális szempontokat figyelmen kívül hagyjuk. Az edzéstervezésnél döntő szempont a sportolók képességeinek, életkorának, nemének és biológiai fejlettségének figyelembevétele. Ehhez azonban feltétlenül szükséges a gyermek- és serdülőkor anatómiai, élettani és pszichés sajátosságainak mélyreható ismerete.

Elsport-vonatk-gyermekkorban_520

Anatómiai, élettani, pszichés vonatkozások

Mint arra már korábban utaltunk, a sporttevékenység a testmagasságot nem befolyásolja. A serdülőkorban azonban a testmagasság változása igen jelentős lehet, mely együtt jár bizonyos sportágakban a teljesítmény csökkenésével. A pubertás bekövetkezésében jelentős egyéni különbségek lehetnek, mely azt eredményezi, hogy a korán érő sportolók viszonylag kevés edzés mellett könnyen érnek el sikereket, később, amikor lassabban érő társaik behozzák őket, nehezen tűrik a vereséget, és abbahagyják a sportot. Fordítva: a későn érő gyermekek sorozatos kudarcélményeik miatt nehezen motiválhatók tartósan. A pubertás kezdetére (a növekedési lökésnek megfelelő életkorra)  fiúknál a rendszeres edzés nincs hatással, azonban leányoknál – különösen bizonyos sportágakban (torna, műkorcsolya stb.) a pubertás késik, bár az ok-okozati összefüggés nem bizonyított, mivel ezt egyéb tényezők (kiválasztás, táplálkozás) is befolyásolják.

A testösszetétel pubertáskori változása (a zsírtömeg növekedése) leányoknál a testarányok megváltozását eredményezi, és egyes sportágakban a technika romlásához vezet. A serdülőkorú leányok az alakjuk megváltozására igen érzékenyek, a nem megfelelő hozzáállás zavart   „énkép”-et eredményezhet, különösen azokban a sportágakban, ahol a sovány testalkat az elvárás a jó teljesítmény érdekében, és étkezési zavarok (anorexia, bulimia) léphetnek fel.

A fizikai aktivitás kedvezően befolyásolja a csonttömeget és a csont ásványianyag tartalmat, különösen a gyors növekedés időszakában. A fejlődő csont azonban sokkal érzékenyebben reagál a túlterhelésre, így az megzavarhatja a csont fejlődését, túlterheléses ártalmakhoz, sérülésekhez vezetve, mely a növekedési zónák elcsontosodásáig fenyegető veszélyt jelent.

Összefoglalóan megállapítható tehát, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az edzés mennyiségére és intenzitására, különösen a pubertás időszakában, mivel a túlzott mértékű edzés – különösen, ha hiányos táplálkozással párosul – megzavarhatja a fiziológiás növekedési és érési folyamatot és kockáztathatja a gyermek egészségét.

Élettani vonatkozások

A gyermekek élettani szempontból sem tekinthetők „kis felnőtt”-nek. Az edzésprogram összeállítása során tisztában kell lenni az életkori sajátosságokból adódó élettani vonatkozásokkal. A gyermekek aerob teljesítőképessége elmarad a felnőttekétől. Minél fiatalabb a gyermek, annál éretlenebbek az anyagcsere-enzimei. Anaerob kapacitásuk is elmarad a felnőttekétől, az alacsonyabb tejsavtermelés miatt kevésbé érzik a fáradtságot. Így könnyen túlterhelhetők. Ebből következik, hogy rövidebb edzésperiódus alkalmazása szükséges, gyakori szünetekkel. A szünetek alatt – a fokozott dehidrációs hajlam miatt – biztosítani kell a folyadékfelvétel lehetőségét.

Az izomerő a növekedéssel párhuzamosan nő, fiúknál a pubertás során ugrásszerű növekedés figyelhető meg. Az izomerő fejleszthető a prepubertásban is, de szigorúan be kell tartani a rezisztencia tréningre vonatkozó, korábban részletesen tárgyalt ajánlásokat. A gyermekek hőszabályozása fejletlenebb, mint a felnőtteké, így fokozottabb figyelmet kell fordítani – különösen extrém környezeti viszonyok mellett – a megfelelő folyadékpótlásra.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a versenysport pozitív hatásai csak akkor tudnak érvényre jutni, ha az edzésprogram alkalmazkodik a gyermek mindenkori fejlettségi szintjéhez, figyelembe véve, hogy bizonyos kondicionális képességek melyik életkorban fejleszthetők a leginkább.

Pszichés vonatkozások

A rendszeres sporttevékenység általában előnyös a gyermek pszichés fejlődése szempontjából, de az idő előtti versenyeztetés és a túlzott fizikai terhelés az alábbi kedvezőtlen hatásokkal járhat:

  • A korai sportágválasztás (10 éves kor előtt) különösen, ha az napi több órás edzéssel jár, a sport idő előtti abbahagyásához vezethet.
  • Az élsport-szintű versenyzés okozta stressz az éretlen sportoló lelki egyensúlyát károsan befolyásolhatja.
  • Az intenzív sporttevékenység megzavarhatja az önértékelést, különösen, ha a gyermek nem képes megfelelni az edzői és szülői elvárásoknak.
  • Az élsport megzavarhatja a normális társadalmi kapcsolatok kialakulását.
  • Bizonyos sportágakban a testalkati elvárások étkezési zavarok kialakulását eredményezhetik.

Táplálkozás

A sportoló gyermek és serdülő táplálkozásában sajátos szempont, hogy a kalóriaszükséglet megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az a növekedéssel változik. Elégtelen táplálkozás esetén mind a növekedés, mind az optimális sportteljesítmény elérése akadályozott. Biztosítani kell a megfelelő energia-bevitel mellett a növekedésnek megfelelő fokozott vas- és kalcium bevitelt, kerülni kell a kalória-megszorítást és az egyéb étrendi manipulációkat (vegetáriánus étrend stb.).

forrás: sportorvos.hu »