Igen mélyen foglalkoztat, annak a jellemzően speciális helyzet áthidalása, hogy az általános iskolák alsó tagozatában, felkészültebb tanító nénik oktassák a testnevelést. Erre vonatkozólag egy újszerű tematikát lehetne kidolgozni a szakirányú képzési intézmény számára. (ELTE) Azonban az egyértelmű elmozdulást e téren az jelenthetné, ha az általános iskolákban, minden testnevelés órát szaktanárok vezethetnének! A mindennapos testnevelés bevezetésével, amelynek bizonyára óriási pozitív hozadéka lehetne ha.

Igen, ám de ott van az a pici HA! Ami valójában nem is olyan pici. 

Az iskolák igazgatói arra panaszkodnak, hogy a tanító néniknek nincs elegendő óraszáma, ezért nekik kell tartani a testnevelés órát. Azonban a többség, (tisztelet a kivételnek) nem a szó legszorosabb értelmében tanít testi nevelést a gyermekek számára. Sajnos vagy azért mert alulképzett e téren, vagy ami rosszabb, nem tartja fontosnak. Nincs elegendő és méretben is megfelelő tornaterem, így képtelenség minden kisiskoláskorú gyermeket termi foglalkozáson oktatni. A másik gond, hogy sok a gyerek és kevés a lehetőség. Óriási előnnyel indulnak azok az alsó tagozatos gyerekek, akiket szaktanár vagy felkészült tanító oktatja a testnevelést. Pedig kimondottan ez az életkor, amikor a koordináció és a kondícionális képességek kellően megalapozhatnák a gyermekek további fejlődésének előmenetelét.

Nézzünk néhány fontos tudnivalót a fenti állítás igazolására.

Testneveles-4_225A kisiskoláskor az óvodáskor végétől a tizedik év végéig tart. Az iskolába lépés fontos társadalmi állomás. Itt alakul ki a tanuláshoz, ismeretszerzéshez való viszony, amely döntő mértékben meghatározza a későbbi életpályáját. Tapasztalati tény, hogy a 6–13 éves korúak sikeresen sajátítják el a bonyolult sporttechnikát is, amint ez úszók, tornászok körében jól megfigyelhető. A tanítás során felmerülő szabályok, törvényszerűségek mechanikus számonkérése célszerű a mozgásszabályozás eszközeként. Túl sok magyarázatra nincs szükség, ellenben a munkáltatás minden eszközével élhetünk, mert ebben az életkorban a gyerekek még szívesen elvégzik a plusz feladatot. Javasolt a konzekvens, minden időt kihasználó tanítás, mert ez a korosztály nagyon jól kezelhető és a gyakorló jellegű munkát is jól viseli. A fiúk és a lányok terhelhetőségében nincs lényeges különbség. Jellemző rájuk az absztrakt gondolkodás fejlődése és a társadalmilag hasznos értékalkotó tevékenység megértése elfogadása. A munkáltatás módszere még jól kihasználható fejlesztési eszköz. A képszerű magyarázat, bemutatás-bemutattatás előnye vitathatatlan. A gyerekek jól másolnak mozgást, így ezzel az eszközzel élve sok időt takaríthatunk meg, nem kell erőltetni a didaktikus tanítást. A jó periférikus látás és a mozgásérzékelés és a reakció idő kellő alapjainak megszerzéséhez a kisiskoláskor kezdeti szakasza a meghatározó időszak.

KIVÁLÓAN FEJLESZTHETŐK AZ ALÁBBI KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK:

  • Mozgástanulási képesség: 7-9 és a 15-19 évesek esetében
  • Mozgásszabályozó képesség: 7-10 és a 14-19 évesek esetében
  • Reagálási képesség látásingerre: 6-9 évesek esetében
  • Ritmus képesség: 6-11 évesek esetében
  • Téri tájékozódás képessége: 6-10 évesek esetében
  • Egyensúlyozás képessége: 9-12 évesek esetében

Testneveles-1_225A szenzitív periódus fogalma egyre inkább meghatározó mind a magyar, mind a nemzetközi pedagógiai-pszichológiai gondolkodásban az oktatási modulok felépítésében. Vizsgálatok szerint minden képességnek megvan a maga nyitott időszaka, amikor a leginkább tud fejlődni. Ha ebben az életszakaszban nem találkozik a megfelelő ingerekkel a gyermek, akkor később már nem vagy nem jól tanulja meg az adott viselkedést. A gyermeknek születése pillanatától egészen 12 éves koráig tart a mozgás szenzitív periódusa. Ezen időszak alatt a mozgás fejlődése történik, sőt mi több, a fizikai világgal való aktív kapcsolat a tanulás elsődleges forrása. Ekkorra rögzül a testtudat, hogy ismerje saját teste határait, tudja már használni fizikai önmagát adott szituációkban. Ekkorra alakul ki még a mozgáskoordináció, azaz most tudja igazán élvezni, hogy végre nem csetlik-botlik, hanem összerendezetté vált a mozgása

Nézzünk néhány példát a képességfejlesztés optimális időpontjaira.

  • 5-6 éves kortól a gyorsaságot és a koordinációt szenzitív (7-8)
  • 10-12 éves kortól az aerob állóképességet (14-20)
  • 13-14 éves kortól a gyors erőt (pubertáskor)
  • 14 éves kortól az anaerob állóképességet (20-24)
  • 15-16 éves kortól a maximális erőt szenzitív (18-20)

Az alábbi kisfilm egy elsős osztály rövidített testnevelés óráját mutatja meg. A felvétel, évekkel ezelőtt készült novemberben, azaz 2 hónappal az iskolakezdés után készült. Megfigyelhető, hogy a gyerekek sokat mozognak. Egy végzős hallgató (TF) bemutatóórája volt abban az iskolában, ahol éppen tanítottam.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.